A hét elején Stuttgartban voltunk, internet és laptop nélkül, ezért nem jelentkeztem eddig. Ott lakott ugyanis Robert Bosch, aki az ottani gyárat, majd az alapítványt is létrehozta. Ettől az alapítványtól kapjuk most az ösztöndíjunkat. Nem is keveset. Szóval két nap színtiszta pofavizit volt. Sem a Mercedes Múzeumot, sem a Galériát nem láttam. A városon konkrétan csak átrohantunk egy "őslakossal", aki egy percet sem hagyott a fénykép- és videókészítésre. Én azért megpróbáltam. Eredmény később, amint kialszom magam :-)
Ma a Bundestagban voltunk. Alig egy órája értem haza (19:54 van), mikor eljöttem, még mindig vitáztak a képviselők. Elsősorban az atomenergiáról, a japán katasztrófa kapcsán. Németországban mindig is kényes téma volt az atomenergia. Gondoljunk csak az atomvonatra, hogy hányan tüntettek ellene....
De politikai szinten is mindig kényes kérdés volt. Kampánytéma, hogy építünk-e még atomerőművet, mikor kapcsoljuk le a régieket, meg szabad-e hosszabbítani a működési idejüket. Németországban 21 atomerőmű van. A japán katasztrófa után hetet (a hét legrégebbit) lekapcsolták (most azt mondják, ideiglenesen, a nyolcadik leállításáról ma vitáztak). Merkel ma mégis azt mondta, hogy szerinte ez nem végleges megoldás. Az atomenergiára szükség van, és a német atomerőművek a világ legbiztonságosabb erőművei közé tartoznak. Egy, a japánihoz hasonló katasztrófa amúgy sem fordulhat elő Németországban, már a földrajzi adottságok miatt sem. Minden párt hozzászólt a témához. Steinmeier (SPD) beszédét mi is végighallgattuk a sajtótribünről. Utána minden médium vele csinált interjút.
Mert ez a téma már a katasztrófa utáni második napon a címlapokon volt. Hogy most akkor mi lesz a német atomerőművekkel. Számomra, aki egy olyan országból érkeztem ide, ahol csak egy atomerőmű van, és ahol sem az atomszeméttel, sem pedig az esetleges veszélyforrásokkal nem foglalkozik senki sem, egyszerűen megdöbbentő, hogy a német politika (és a kommentárokból úgy tűnik, hogy a német társadalom is) hogyan reagált a japán katasztrófára.
A magyar média a Japánban élő magyarokkal, szemtanúkkal, eltűntekkel volt elfoglalva. Itt nem. Az SPD azonnal egy olyan törvény elfogadását javasolta, amely az összes német atomerőmű azonnali leállítását mondaná ki. Merkel ezt elutasította. A CDU/CSU az atomenergia mellett, az SPD pedig ellene. Így van ez a politikában. Lehet választani, melyik oldal tetszik. Sokak szerint a március 27-i baden-württembergi választást is ezért fogja elveszíteni a CDU. (No meg persze a Stuttgart 21 miatt.) Pedig ott már lassan 57 éve vannak hatalmon.
A Bundestagba bejutni egyébként korántsem olyan könnyű, mint korábban. Lassan két hónapja van úgy körbezárva az épület, mint nálunk 2006-ban a Parlament volt. Terrorveszély miatt. Mindenhol rendőrök állnak, ellenőrzik, ki vagy, és honnan jöttél. Mondjuk bennünket nem zaklattak annyira, mert piros kitűzőnk volt, ami csak a sajtónak jár.
Ezzel szabadon mozoghattunk, beülhettünk a sajtótribünre, és átmehettünk az alagúton keresztül a képviselői irodaházba is. Sőt a Fraktionsebenére is érvényes volt. Szóval mindenhová :-) Még a kupolába is bejutottunk, igaz a bácsi kacsintott, amikor megmutattuk a kártyánkat, mondta, hogy elvileg nem lenne szabad itt lennünk. Sokat sajnos nem is láttunk Berlinből, mert most nagyon esik, és ködös az idő. De nem baj, így már ilyennek is láttam Berlint, nemcsak napfényben és hőségben.
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen